Nem tudom miért keltem fel hajnali 3-kor, de ha már így alakult, igyekszem zeneileg aktívan eltölteni ezeket az órákat.

Úgy látszik Damon Albarn megtartott valamit a szólóalbuma hangulatából, legalábbis ez alapján, aminek kifejezetten örülök. 

Én csak nem olyan régóta tudom, hogy az egyik (általam) nemrég felfedezett zenekarnak  (The War on Drugs) már két énekese is volt, az első, ha minden igaz Kurt Vile.

Nagyon nem vágytam ma hip-hopra, de ez nagyon megtetszett. Azért ez a refrén nagyon ott van.

 Azt hiszem erről az albumról a Fourth of July a kedvencem, de ha már ez a szám volt rajta ezen a stenkes listán, (amiről többek között válogatok ma este) akkor jöjjön ez.

 Amúgy sok mindent lehet mondani az internetről, de annál, mint amikor az ember az éj kellős közepén spontán felfedez új dalokat, albumokat, egészen egyszerűen nincsen jobb. 

Na még egyet.

Az uplifting hangulatot kissé megakasztva, ugyanakkor a dalcímet megtartva, egyszersmind az insomnia hangulatot nem eresztve jöjjön Moby.

Egyszer azt mondta egy volt kollégám, hogy vannak filmek, amik ezt a témát talán már jobban feldolgozták....lehet, de nekem az éjjel közepén való ébrenlétről és semmihez sem hasonlítható hangulatról, világról szinte mindig a Lost in Translation jut eszembe.

Courtney Barnettől valószínűleg tematikailag jobban illene ide az An Illustration of Loneliness (Sleepless in New York), hangulatát tekintve azonban ez most jobban bejön.

 Ide most majdnem beraktam egy Empress Of dalt, aztán valamiért mégsem. Pedig lehet hogy az egyik zenekar lesz, amit mostanában hallgatni fogok. Helyette:

Na az ilyen zenék kedvéért érdemes fennmaradni hajnali nemtudommeddig.

Ahogy jön a hajnal, talán az ilyenek egyre inkább jobban mutatnak ebben az összeállításban (ami amúgy egy baromság, mert ez az egész egy spontán dalhallgatásnak indult, de ahogy ide rakosgatom ezeket a zenéket, egyre jobban kezdem tudatosabban szerkeszteni a listát, ez pedig nyirbálja a spontaneitást. Éppen ezért hamarosan ez a poszt be is fejeződik). 

Már épp nyúltam volna a beágyazás linkhez, hogy berakjam ide a Free-t Dam Funktól, de valami visszatartott. Úgyhogy helyette valami, amiről már a harmadik másodpercben tudtam, hogy tetszeni fog:

Hát itt meg mi történt? Kiderült (a számomra), hogy Matt Berningernek van egy kis "sideproject"-je. Az ő hangját egy hajnal sem nélkülözheti, amúgy sem. 

Jó éjszakát, jó reggelt, jó mindent.