Néhány dal vasárnap estére.
Nem tudom miért keltem fel hajnali 3-kor, de ha már így alakult, igyekszem zeneileg aktívan eltölteni ezeket az órákat.
Úgy látszik Damon Albarn megtartott valamit a szólóalbuma hangulatából, legalábbis ez alapján, aminek kifejezetten örülök.
A Polaroidok című film zenéjét is Horváth Ádám Márton szerezte, így jutottam el Soundcloud csatornájáig amelyet ezúton is ajánlok mindenkinek.
Néha képeket is fogok posztolni, ennél valószínűleg egy kicsit rendszerezettebben (vagy nem, majd meglátjuk).
De az biztos, hogy mindegyik saját.
(fotó: facebook)
A belvárosban találkozunk, gitárral a hátán érkezik és látszólag nem zavarja, hogy néha elveszek a saját jegyzeteimben. Ő a zenész, aki csak röhög a világvégén.
Sokáig nem szerettem színházba járni, legalábbis nem annyira, mint amennyire szerettem volna. Aztán megnéztem a Vakondot, amit Vinnai András írt és onnantól kezdve teljesen máshogy néztem erre az egész színházasdira. Olyan volt, mintha élőben nézném a Született gyilkosokat,a Twin Peakset és a Miért éppen Alaszkát.